Targonca fő és szerkezeti vizsga
GÉPI HAJTÁSÚ TARGONCÁK IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA
/MSZ 16225-85/
MSZ 16225-85
1.1.2 Az időszakos vizsgálatok alkalmával kell ellenőrizni, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak azaz működőképes állapotban van-e.
1.1.3. A fő-és a szerkezeti vizsgálat során (4.fejezet) ellenőrizni kell, hogy nincs-e a targonca szerkezeti elemein sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl. csavar-vagy ékkötéslazulás, repedés, törés működőképesek e (előírás szerint) a biztonsági berendezések ,a fővizsgálat során még azt is ellenőrizni kell, hogy megtörténtek-e a szerkezeti vizsgálatok és az ott tapasztalt hibákat kijavították-e.
- A biztonságtechnikai felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a használat közben veszélyt jelentő okok ellen megfelelő-e targonca védettsége :a targoncát rendeltetésének és műszaki jellemzőinek megfelelően használják-e (pl. zárt térben csak villamos motoros, vagy kifejezetten erre a célra kialakított belsőégésű motoros targonca üzemeltethető):meg vannak-e és működőképesek-e azok a Biztonsági szerkezetek ,amelyek alkalmassá teszik a targoncát rendeltetésszerű feladatainak elvégzésére: előírás szerinti-e a targoncával kapcsolatos a vizsgálati és karbantartási rend, megfelelő-e a targonca kísérő dokumentációja (egyedi nyilvántartása),illetve annak vezetése: nem alakították-e át a targoncát az eredeti állapotához, kialakításához képest), van –e targoncának munkavédelmi minősítő bizonyítványa.
- A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is. A biztonságtechnikai vizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, de összevonható velük, azaz egyidőben végrehajthatók.
- Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Ha a biztonsági vizsgálatot fő. vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni.
A vizsgálatok elvégzését a targonca kísérődokumentácíójában kell igazolni, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérő dokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni.
- A fő-és a szerkezeti vizsgálatot az 1.2. szakasz szerint maghatározott időközönként, a biztonságtechnikai vizsgálatot legalább öt évenként, vagy a targonca környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.
Megjegyzés:
A biztonságtechnikai vizsgálat időközét az üzemeltető, a munkafeltételektől függően lényegesen lerövidítheti.
- A fővizsgálat és a szerkezeti vizsgálat időköz
1.2.1. A fő-és a szerkezeti vizsgálatok időközét az 1. Táblázat tartalmazza az üzemi csoportszám szerint.
Üzemi csoportszám |
A szerkezeti vizsgálatok időköze |
A fővizsgálatok időköze |
|||
óra |
hónap |
óra |
hónap |
||
1 |
1600 |
8 |
4800 |
24 |
|
2 |
1400 |
7 |
4200 |
21 |
|
3 |
1200 |
6 |
3600 |
18 |
|
4 |
800 |
4 |
2400 |
12 |
|
5 |
600 |
3 |
1800 |
9 |
1) Az alapkonstrukció megváltoztatása esetében a targoncát ismételten munkavédelmi minősítő vizsgálatnak kell alávetni.
2) Ha a működési idő óra szerinti pontos vezetésére nincs mód, a vizsgálatokat a táblázatban megadott
naptári időközönként kell elvégezni.
MSZ97211-82
- A biztonságtechnikai felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e a vizsgálat időpontjában érvényes biztonságtechnikai követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és a gyártáskor figyelembevettekkel.
Vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét, elsősorban a balesetveszély csökkentése érdekében pl. csupasz munkavezetékek lecserélése úszókábelre, nyitott hajtások helyett zárt hajtóművek, mellékáramkörű vezérlés alkalmazása.
Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.
1.6 Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A vizsgálatok elvégzését az emelőgép kísérődokumentációjában pl. (darukönyvben) (MSZ.9725) kell igazolni, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzésére. A vizsgálatok megállapításait, eredményeit tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat az emelőgép kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni.
1.7. A szerkezeti és a fővizsgálatot – az emelőgép üzemi csoportszámának függvényében, legalább a táblázat szerinti időközönként el kell végezni. Különleges kialakítású és rendeltetésű emelőgép esetén a táblázatban feltüntetett időköznél rövidebb is előírható.
Üzemi csoportszám Az MSZ KGST 2077 szerint |
Szerkezeti vizsgálat időköze, hónap |
Fővizsgálat időköze, év |
1 |
4 |
3 |
2 |
3 |
2 |
3 |
2 |
1 |
4 |
2 |
1 |
5 |
1 |
0,5 |
6 |
1 |
0,5 |
- A biztonságtechnikai felülvizsgálatot az üzemi csoportszámtól függetlenül legalább öt
évenként vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.
2. A VIZSGÁLAT TÁRGYA
- A szerkezeti vizsgálat tárgya
- Teherfelvevő eszközök (emelőhorog, markoló, emelőmágnes stb.) állapota, működőképessége.
- Emelőkötél, teherlánc, emelődob, kötélkorongok, kötélvezetés és kötélvég rögzítés (láncvezetés és rögzítés) állapota.
- Hajtóművek, kenőhelyek kenőanyaggal való ellátottsága.
2.1.4. Vezérlő- és jelzőberendezések, valamint a berendezés világításának működőképessége.
- A fékek és a biztonsági berendezések megléte, épsége, működőképessége, illetve működésének feltételei.
2.1.6. Hidraulikus vagy pneumatikus berendezések tömítettsége.
- Az emelőgép kezelési és karbantartási utasításában előírt egyéb szerkezetek, részegységek működőképessége, állapota.
- Az emelőgép szerkezeti elemei (futókerekek, fogaskerekek, kötéldobok, féktárcsák, ellensúly,
központi nehezék stb.) állapota.
- A villamos berendezések, a hidraulikus vagy a pneumatikus rendszerek szerkezeti elemeinek
állapota.
- Az acélszerkezet, a járdák, a korlátok, a feljárók állapota és az emelőgép korrózióvédelmé.
- A vezérlőelemek jelölése.
- A veszélyes részek színjelölése, a figyelmeztető és a tájékoztató feliratok, valamint a gyári adattáblák és a burkolatok megléte és állapota.
- Az energiaellátás (áram-hozzávezetés, áramszedők) szerkezetének állapota.
- Az emelőgép pályája és a pálya szerkezeti elemei (sínlekőtések, pályavégütközők) a pályarészek közötti földelő átkötések megléte és állapota.
- Az emelőgép kezelési és karbantartási leírásában előírt esetleges egyéb szerkezetek, részegységek.
-
-
- A.2.1. szakasz szerinti vizsgálatok.
- Az acélszerkezet (főtartó, segédtartó, kerékszekrény, gém- és portálszerkezet) hegesztett kötéseinek állapota.
- A villamos vezetékek és kábelek, a hidraulikus és a pneumatikus vezetékek állapota.
- Az érintésvédelem és a vezetékek szigetelési ellenállása.
-
-
- A fővizsgálat tárgya
-
Megjegyzés
: Ezt a vizsgálatot – külön előírás esetén (lásd Vállalati Munkavédelmi Szabályzat) - a fővizsgálattól függetlenül, a fővizsgálatnál gyakrabban kell elvégezni.
-
- Az emelőgép létesítési biztonsági távolságai.
-
-
- Az emelőgép acélszerkezetének és pályájának geometriai méretei (párhuzamosság, kígyózás stb.).
- Az emelőgép fő műszaki jellemzői (összehasonlítva a gépkönyvi adatokkal).
- Az emelőgép műszaki leírásában, illetve kezelési és karbantartási utasításában előírt egyéb szerkezetek, részegységek.
- Az emelőgép és tartószerkezete (acélszerkezet) dokumentációnak megléte és tartalma.
-
-
- A biztonságtechnikai felülvizsgálat tárgya
- Az emelőgépre és környezetére érvényes biztonsági előírások teljesítése.
- Az emelőgép és tartószerkezete (acélszerkezet) dokumentációinak megléte és tartalma.
- A VIZSGÁLAT MÓDJA
- Az emelőgépet időszakos vizsgálatok során szemrevételezéssel, tapintással, mérőeszközzel, mérőműszerrel, terhelés nélkül és terheléssel kell vizsgálni. A szerkezeti vizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös és üresjárati (működési) vizsgálatot, a fővizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos mérőeszközös, merőműszeres, üresjárati, üzemi terheléses és statikai vizsgálatot, a biztonságtechnikai felülvizsgálatkor szemrevételezéses és működési vizsgálatot kell végezni.
- Szemrevételezéses vizsgálatot az emelőgép szerkezetének megbontása nélkül vagy egyes szerkezeti részek megbontásával (pl. a kémlelőnyílás fedelének, a védőburkolatnak a leszerelésével) szabad szemmel kell végezni az esetleges kopás, repedés, törés, illetve maradó alakváltozás megállapítása céljából.
Az egyes szerkezeti részek megbontásának szükségességét és a bontás mértékét a vizsgálat alkalmával esetenként kell meghatározni.
- A tapintásos vizsgálatot az emelőgép szerkezetének vagy kiszerelt elemeinek megtapintásával vagy kopogtatással kell végezni a sérülések, a repedések megállapítása céljából.
- Szemrevételezéses vizsgálatot az emelőgép szerkezetének megbontása nélkül vagy egyes szerkezeti részek megbontásával (pl. a kémlelőnyílás fedelének, a védőburkolatnak a leszerelésével) szabad szemmel kell végezni az esetleges kopás, repedés, törés, illetve maradó alakváltozás megállapítása céljából.
- A mérőeszközös vizsgálatot villamosan nem vezető mérőszalaggal, mérőléccel, szögmérővel stb. kell végezni az emelőgép illetve alkatrészei méreteinek, valamint működési környezete csatlakozó méreteinek vizsgálata céljából.
- A mérőműszeres vizsgálatot olyan műszerekkel kell végezni, amelyekkel vizsgálhatók az emelőgép mechanikai és villamos műszaki jellemzői, a mérőeszközzel nem mérhető geometriai méretei, és működési helyének geometriai jellemzői (pl. darupálya lejtés, szintkülönbség, kígyózás).
- Üresjárati (működési) vizsgálatot terhelés nélkül kell végezni. A vizsgálat előtt rövid idejű bekapcsolással ellenőrizni kell a vezérlőberendezések működőképességet, irányhűségét. A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, haladómű, forgatómű stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, illetve megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével, a véghelyzetkapcsolók működtetéséig.
- Üzemi terheléses vizsgálatkor az emelőgépet névleges teherbírással kell terhelni. A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, haladómű, forgatómű stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, illetve megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével, legalább két teljes ciklusban, a véghelyzetkapcsolók működtetéséig.
Változó teherbírású gépet a kezelési utasítás (tervezői előírás) szerint, előírás hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell. A fékeket legalább három alkalommal kell működtetni illetve vizsgálni egyéb előírás hiányban az MSZ KGST 1067 szerint. A kétfékes emelőmű fékjeinek előírás szerinti működését külön-külön is vizsgálni kell.
- A statikai vizsgálatkor az emelőgépet névleges teherbírásának 1.25 –szörösével kell terhelni, ha egyéb előírás nem tartalmaz ennél a vizsgálati terhelésnél nagyobbat. A terhet 100-200 mm magasra kell felemelni és legalább 10 percig kell ebben a helyzetben tartani. A vizsgálati terhet úgy kell elhelyezni, hogy a legnagyobb igénybevételt okozza. Változó teherbírású emelőgépet a tervező által előírt kritikus helyzetben, előírás hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell az abban a helyzetben engedélyezett teherbírás 1.25- szörösével.
A vizsgálat során illetve után ellenőrizni kell, hogy nem következett-e be a szerkezeti részekben káros elváltozás, illetve az alakváltozás (pl. legnagyobb lehajlás) mértéke a megengedett (tervdokumentáció szerinti, utólag számított stb.) érték alatt maradt-e és nem veszélyezteti-e a további biztonságos üzemeltetést. A vizsgálat után fokozott figyelemmel kell ellenőrizni a tehermegfogó szerkezetet, nincs-e rajta károsodás. Ha az emelőgépen van túlterhelésgátló, a statikai vizsgálat idejére ki kell iktatni, illetve utána újra előírás szerinti működőképes állapotba kell hozni.
A vizsgálat során mért (rugalmas és esetleg maradó) alakváltozást a vizsgalati jegyzőkönyvben mm-ben kell megadni. A mért érték mellett fel kell tüntetni az összehasonlítási alapul szolgáló, megengedett deformáció nagyságát is. A mért és a megengedett lehajlás nagyságát az emelőgép könyvébe (pl. MSZ9725) is be kell írni.
FÜGGELÉK
F1. ÚTMUTATÓ AZ EMELŐGÉPÉK MŰSZAKOS VIZSGÁLATNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ
A műszakos vizsgálat* csak az emelőgép üzemen kívüli, kikapcsolt állapotában kezdhető meg. A vizsgálat során csak olyan művelet végezhető el, amely az emelőgép járdájáról, kezelőállasából vagy más, veszélytelen tartózkodásra alkalmas helyről végrehajtható. A vizsgálatnak, amely szemrevételezésből és üresjárati vizsgálatból áll, része az emelőgép állagának megóvásához szükséges tisztogatás is. ( A villamos berendezések belsejének – érintés szempontjából védtelen terek – tisztítása tilos! Tilos a tisztogatáshoz benzint vagy más alacsony lobbanáspontú oldószert használni!)
A vizsgálat tárgya:
Az emelőgép kikapcsolt állapotában
daruhorog állapota,
teherfelvevő eszközök (üstemelő, markoló, emelőmágnes stb.),
a kőtél vezetése az emelődob hornyaiban és a kötélvezető korongokban,
az emelőkötél állapota,
a kötéldobon a kötélvégek rögzítése,
az egész emelő- és mozgató szerkezetben az ékek, ékbiztosítások, reteszek , csavarok
csavaranyák és azok biztosítása,
a lefüggesztett alkatrészek vagy berendezések rögzítése, biztosítása.
a védőburkolatok megléte és rögzítettsége ,
a motorok, fékhidraulika, fékmágnes bekötési helyén levő kapocsfedelek megléte,
a kenőszelencék, a kenőhelyek kenőanyaggal való ellátottsága ,
az elektromos berendezések földelő vezetékeinek rögzítése és folytonossága, a
kettőzött (földelő vagy nullázó ) áramszedők épsége.
A vasszerkezeti részek futókerekek és csapágyak állapota (nincs-e feltűnő alakváltozás),
a terhelhetőséget jelző táblák és készülékek megléte, épsége, a munkatér világítása ,
mobil emelőgépek esetében a talaj teherbíró képessége (szükség esetén
teherelosztókkal kell növelni a talaj teherbírásat),
az emelőgép nem áll-e a talaj szakadólapján, ha igen biztonságos helyre kell állítani.
az emelendő teher pályája (nem akadhat-e meg kiálló épületrészekben),
a túlterhelésgátló és a s szélsebességmérő megléte,
különleges emelésekhez és árbócdaru emeléshez van-e emelései technológia utasítás,
a tűzoltókészülékek megléte és rögzítése.
a sinfogó szabályszerű helyzete üzemeltetés közben,
a kormányhengerek , illetve mesterkapcsolók 0-állása,
A pályamenti vezetékrendszer és a daruhíd feszültség alá helyezése után (feszültség alá
helyezést csak az előírások szerint szabad elvégezni)
a fázisjelző lámpák,
az összes fő mozgás (pl. emelés, gémbillentés, macska, hidhaladás),
a fék hatásossága,
a véghelyzetkapcsolók megléte,
a jelzőkürt működőképessége,
a hídvilágítás megfelelő volta,
a vezérlőfülke állapota, használhatósága,
a fűtés (téli időszakban),
a tehermegfogó mágnes, a markoló üzemképessége,
a pályamenti fázisjelző lámpák működése.
VÉGE
- Műszakos vizsgálat alatt értjük azt a vizsgálatot, amelyet az emelőgép kezelőjének az emelőgép használatba vétele előtt el kell végeznie.
A szövegben említett magyar állami szabványok
Darufélék biztonságtechnikai követlményei MSZ KGST 1067
Daruk gépészeti egységeinek üzemi csoportszáma MSZ KGST 2077
Darukönyv MSZ 9725
Emelőgépek tervezésének és általános biztonságtechnikai előírásai
- Daruk MSZ19170/1
- Hidraulikus berendezések MSZ19170/2
- Villamos emelődob és villamos emelődobos futómacska. MSZ19170/3
- Felrakógép MSZ19170/4
A tárggyal kapcsolatos jogszabályok
47/1979. (XI.30.) számú MT rendelet a munkavédelemről
1/1982. (I.1.) számú lpM rendelet a munkavédelemről
1/1978 (I.28) KGM-ÉVM sz. együttes rendelet
Emelőgépek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály
A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, a szabványt a kibocsátója a műszaki haladásnak megfelelően időnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhető a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi hivatalhoz, Budapest, IX. Üllői u. 25. (levélcím: Budapest 9.Pf. 24. 1450) lehet benyújtani.
A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, VIII. Üllői út 24. (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431).
F.K: az MSZH Kiadói Főosztály vezetője – 82.740/1.2500 pld. – MSZH Nyomda, Budapest, F. v.: Nagy László
- A biztonságtechnikai felülvizsgálat tárgya
-
Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (V1.12) MT számú rendelet 5-12.§-ai tartalmazzák.
A KGST szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi. Hivatal elnöke a 12/1978.(KkÉ,14.)KkM –MSZH
Számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978.(X.28) KkM számú rendelet terjesztette ki.
A szabványban szereplő megjelöléseket, rajz –és betűjeleket, megnevezéseket ,minőségi osztály megjelöléseket,
valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is ,ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve(19/1976.(VI.12.)MT számú rendelet11.§).
E szabvány tárgya a gépi hajtású emelő-, szállító-és vontatótargoncák(a továbbiakban: targonca) működőképes állapotát(MSZ KGST292)ellenőrző időszakos vizsgálat.
Tartalom
1.A vizsgálat rendje
2.A vizsgálat tárgya
3.A vizsgálat és a szerkezeti vizsgálat Függelék
A szövegben említett magyar állami szabvány
A tárggyal kapcsolatos jogszabályok
1. A VISZGÁLATRENDJE
- Általános előírások
- A targoncát üzembe helyezés után meghatározott időközönként időszakos vizsgálatnak (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és biztonságtechnikai felülvizsgálat kell alávetni.
- Általános előírások
Megjegyzés:
A targoncát az emelőgépek balasetelhárító és egészségvédő (a továbbbiakban: óvórendszabály)
Szerint un. műszakos vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgyát a függelék tartalmazza.
1) Minisztertanács elnökhelyettcsénck8/1985.(V1.20)ME számú rendelete a munkavédelmi belső ellenőrzésről.
2) A kohó-és gépipari miniszter, a közlekedés-és postaügyi miniszter ,az építésügyi és városfejlesztési miniszter1/1978.(1.28)KGM-KPM-EVM számú együttes rendelete.